+36-30-824-9273 info@masszazsfehervar.hu

Köpölyözés

A köpölyözést számos ősi kultúrában alkalmazták: Kínában, Görögországban és Perzsiában egyaránt köpölyöztek, még a híres középkori apátnő, Hildegard von Bingen is lelkes híve volt. Európában most reneszánszát éli a köpölyözés. Egy régi nézet szerint a betegség  helyéről vonja el a vért.

 „Ahol fájdalom van, ott a természet káros anyagokat halmoz fel, amelyek ki akarnak ürülni a szervezetből. Ha a természet nem képes ezt a folyamatot végrehajtani, az orvosnak meg kell nyitnia a testfelületet a beteg testrészen, így a fájdalom és a betegség csakhamar meggyógyul.”

(Paracelsus 1493–1541)

 Miért méregtelenít a vákuum?

A középkorban a köpölyözés a fürdőmesterek módszere volt, ők voltak a köznép által is megfizethető szolgáltatást nyújtó gyógyítók. A köpölyözést lényegében minden betegséget gyógyító módszernek tartották, így gyakran alkalmazták, éppúgy, mint az érvágást. A korabeli orvoslás elméleti alapját a nedvtan alkotta. A betegség okát a fekete és a sárga epe közötti egyensúly felborulásában látták – ez a két folyadék lényegében a vérnek és a nyálkának felelt meg. A gyógyulás érdekében helyre kellett állítani a testnedvek közötti egyensúlyt.

Akár gennyes kelésekről, akár pestisről vagy általános gyengeségről volt szó, a hangsúly mindig a káros nedvek kiürítésén volt. Az orvosok és a gyógyítók köpölyöztek, eret vágtak, hashajtókat, beöntéseket adtak, piócáztak és kantaridatapaszt (erősen irritáló, a bőrön égési sérüléshez hasonló, hólyagot húzó anyag) ragasztottak a bőrre.

A köpölyözés mai gyakorlatában nem a káros nedvek állnak az érdeklődés középpontjában, hanem a toxinok és az anyagcsere során keletkező anyagcsere-végtermékek. A természetgyógyászat abból indul ki, hogy a normális anyagcsere-folyamatok során a kötőszövetekben és a zsírszövetben, a sejtek közötti térben „hulladék” keletkezik. Ezek a „salaknak” nevezett anyagok savas miliőt teremtenek a szervezetben. A test csak akkor képes a savakat semlegesíteni, ha a sejt közötti állományban kellő mennyiségű folyadék, valamint ásványi anyagok – főképp magnézium, kálium és kalcium – vannak jelen. Ha nem ez a helyzet, akkor a salakanyagok a szövetekben maradnak aminek az egyik következménye, hogy az izmok tónusa megnő, tehát megkeményednek.

A terapeuták a köpölyözést az ún. kivezető eljárások között tartják számon, mivel a kezelés a szövetekből eltávolítja a méreganyagokat. Ehhez azonban sok folyadék szükséges, ami kimossa, kiöblíti a salakanyagokat a kötőszövetből.

A köpölyözésnek a vérkeringésre és a vérösszetételre gyakorolt hatása igen jótékony. A köpölyözés területén helyi vérbőség alakul ki, a test távolabbi pontjairól a köpölyözés helyére áramlik a vér. Ilyenkor a távolabbi területeken vérhiány alakul ki. Erre a szervezet úgy reagál mintha valahol nagy vérveszteség volna. Elkezdi erőteljesen termelni az új vért, mozgósítja a szervezet vérellátásának felelőseit.

Csökken az erekben a belső nyomás, az erek külső falára így a testnedvek tudnak nagyobb nyomást gyakorolni, ami a vér PH-ját egyensúlyba tereli.

Az erekre ható külső nyomás növekedése a sejtekben vált ki pozitív reakciót.

A kínai orvoslás szerint az energiapályák felszabadulnak a kezelés hatására.

Pulzáló köpölyözés: a szükség találékonnyá tesz

A Grafenbergben élő Sigmar Hengge is megtapasztalta a köpölyözés gyógyító erejét. A gyógymód hatására élete pozitív fordulatot vett. Fiatalemberként súlyos motorbalesetet szenvedett, aminek következtében elvesztette bal lábfejét. Bár megtanult protézissel járni, gyakran voltak fájdalmai. Egyrészt az egészséges oldali térdében, amelyet a baleset óta nagyobb terhelés ér, másrészt a protézis felett a sípcsontjában. Az interneten megrendelt egy szívópumpával kombinált köpölykészletet, amellyel kísérletezni kezdett. Csupán az zavarta, hogy a köpölyüvegben nem tudta szabályozni a vákuum erősségét. Azonban a hardverfejlesztőként dolgozó férfi nem adta fel, és sajátos megoldást eszelt ki. Egy szívófejekkel felszerelt matracot készített, amit csatlakoztatott egy pontosan szabályozható elektromos szívóberendezéshez. Ráadásul a készülék segítségével pulzáltatni is lehet a szívás intenzitását: megszületett a pulzáló köpölyözés technikája. Még a híres berlini Charité orvosai is érdeklődnek a pulzáló köpölyözés iránt. Jelenleg a kórházban a módszernek a térdízületi kopásra kifejtett terápiás hatását vizsgálják.

Feloldódó blokádok, szabadon áramló energia

A köpölyözést többnyire a háton szokták végezni. Minden szerv a gerinchez kapcsolódik. Minden csigolyához tartozik egy reflexkör ami magában foglalja a kapcsolódó szerveket, az izmokat, a kötőszövetet és a bőrt. Ezek – a hivatalos orvoslás által is elismert reflexzónák (Head-féle zónák) – kapcsolatban állnak a belső szervekkel, így rajtuk keresztül hatni lehet rájuk: például a májra, a szívre, az epehólyagra vagy a tüdőre.

Kinek ajánlható a köpölyözés?

  • Hasmenés, hasi felfúvódás és fájdalom
  • Ideggyulladás (multiplex)
  • Impotencia
  • Isiáz
  • Izületi gyulladás (reumás)
  • Magas vérnyomás
  • Neurodermatitisz (ekcéma)
  • Nyakcsigolya bántalom
  • Pajzsmirigy túlműködés
  • Testsúlycsökkentés
  • Vállmerevség

Nem javasolt köpölyözni:

  • Láz
  • Súlyos szívelégtelenség
  • Vérzékenység
  • Akut fertőzés
  • Görcsös esetekben
  • Kismamáknak

 

Köpölyözés
4.31 (86.15%) 13 szavazat